Az alábbi blog bejegyzés a 2014. November 13-dikán megszervezett üzleti reggeli elhangzott vitaindító elhangzottakat foglalja össze. Az előadás Prezi bemutató linkje a blog végén érhető el.

A költségvágás jellemezte az elmúlt időszakot a létesítménygazdálkodási szolgáltatóknál, ami legtöbbször nem egy innováció általi költségracionalizálás miatt történt, hanem tulajdonosok lemondtak árrésekről, vagy a dolgozók kihasználtsága lett magasabb. A piacnak ezt a negatív folyamatát mindenki rossznak gondolja, ezért keresni kell azokat a megoldásokat, innovációkat, amelyek új bevételeket hoznak, vagy a meglevő bevételt ésszerűsítik a hatékonyság növelésével. A LEO Vezetői Hangulat Indexe (LVHI) azt mutatja, hogy most van itt az idő, hiszen az elmúlt 3 negyedévben pozitív volt, mindenki fellendülést vár.

Szintén a változás irányába hat, hogy a digitális átállás napi szinten jelenik meg munkánkban, nem mehet a munka tovább a régi módon, még oly konzervatív területen, mint a létesítménygazdálkodásnál sem. Már szinte mindenki használ mobil telefont, feltölt, vagy használ felhőben levő adatokat. Itt az idő, hogy ezeket saját javunkra fordítsuk, a létesítménygazdálkodási cégek innovációkkal válaszoljanak a kihívásokra.

Digitális átállás nem megkerülhető

A CAP Gemini által végzett kutatás, amelyet a MITSloan Review 2013 októberi számában publikáltak, világosan mutatja, hogy nem megkerülhető a probléma.

• Válaszadók 78%-ka azt gondolta, hogy a digitális átállás kritikus lesz a következő években
• 63%-ka úgy gondolta, hogy az ő vállalatánál túl lassú az átállás sebessége
• Csak 38% mondta azt, hogy CEO naptárában folyamatosan szerepel az átállás
• Az alkalmazottak 93% érezte úgy, hogy ez a jó irány, a CEO esetén csak 36%

Sajnos látható, hogy a vezetők kevésbé érzékenyek erre, mint az alkalmazottak, ezért is fontos, hogy beszéljünk róla.  A felmérés részeként kimutatták a kutatók, hogy nem megkerülhető a probléma. Az üzleti beszerzési (B2B)  döntések 54%-át a megrendelő meghozza anélkül, hogy a felek személyesen találkoztak volna. Nem dobhatjuk el az üzletek felét.

Digitális átállás 3*3 módja

Készült egy összegző kutatás, ami számba vette a digitális átállás módjait (MITSloan Review, 2014 Január). Az eredeti cikkben példákon keresztül ismerhetik meg az olvasók, egyes módok hol hoznak előnyt.  Ezt létesítménygazdálkodási példákkal egészítettük ki.

Felhasználói élmény javítása

Vevőt megérteni

Az elmúlt időszakban általánossá vált, hogy saját Facebook, vagy Twitter csatornát tartanak a cégek. Ezek  nem a hirdetési felület miatt kellenek, hanem azért, hogy több és minőségi kommunikáció jöjjön létre, ez alapján jobban meg lehessen érteni a vevőt. Hasonló célt szolgál a meglevő adatokban való bányászat, amikor vevői viselkedéseket azonosíthatunk, amelyek a létesítmény gazdálkodásban létkérdés.

Menőbbnek látszani

Nem elhanyagolható a bizalom erősítés azon eleme, amikor a vevővel kapcsolatba kerülő illetőt “menőbbnek látszódónak” állítjuk be.  Ilyen lehet, ha kereskedő kezében egy iPAD van, vagy készítünk egy szép mobil applikációt, ahol a megrendelő hibát tud bejelenteni.

Vevő kapcsolódási pont

Fontos, hogy növeljük és javítsuk a kapcsolódási pontokat a vevőkkel. Ilyen lehet, ha Skype-on call centert  működtet, vagy az adott létesítmény használatához Gyakori kérdések web oldalt kialakítani.

Folyamat átalakítása

Folyamat digitalizálása

Talán a legjobban megvalósult rész a hazai létesítménygazdálkodásban a folyamatok digitalizálása, hiszen mindenkinek van könyvelési, számlázási programja, a létesítmények felén van CAFM rendszer, és rajzainkat is CAD rendszerrel készítjük. Lehet ezt tovább vinni, amikor mobil felületen dolgozunk, vagy HR tevékenységünket támogatjuk szoftverrel.

Dolgozói lehetőségek

Digitális átállás a dolgozók munkakörülményeire hatással van, és az alkalmazottak céggel való kapcsolattartása lényegesen megváltozott és fog tovább változni. Nem kell bemutatni az otthoni munka lehetőségét, amit inkább túlórában használunk a normál munkahely áttranszformálása helyett. De a létesítménygazdálkodásban talán még fontosabb, hogy a mobil szervizesnek a digitális átállás miatt nem kell bejönnie a központban, szinte minden azonnal távolról vezérelhető.

Teljesítménymérés

Az új világ lehetővé teszi, hogy folyamatokat sokkal jobban kontrolláljuk, mérjük, A különféle rendszerek  által olyan adatmennyiség jön létre, amely új teljesítménymérést tesz lehetővé, ki lehet alakítani új KPI-okat, amelyek mind belső  folyamat optimalizálásra, mind a megrendelők felé használhatunk.

Üzleti modell átalakítása

Üzleti digitálissá tétele

Talán legismertebb példa az e-bolt létrehozása, de létesítménygazdálkodásban nem nyújt ez áttörést, hiszen nem várható jelentős kereslet egy e-boltban. De digitálissá tehetjük üzletünk egyes elemeit, így bevezethetünk elektronikus tervtárat, dokumentumtárat, vagy a távfelügyelet minél komplexebbé fejleszthetjük.

Új digitális üzletek

Természetesen nem csak a meglevő üzleteket lehet digitálissá tenni, hanem új üzleteket is hozhat a digitális világ. Digitális alkalmazással lehet nyitni a lakosság felé, jobb kihasználtságúvá válhat  szerviz csapat, vagy felmérési üzletágat lehet felépíteni a modern felmérési technológiákra.

Globalizálás

Talán legnagyobb lélegzetvételt jelenti a tevékenység globalizációja. Világ bármely pontjáról tudunk nemzetközi HR-rel szakembert szerezni, ha globálisan gondolkozunk. A szakmának legjobb példa az ISS üzleti modellje, amely során a digitális háttér segítségével regionális szerződéseket tudnak kötni és működtetni.

Léteznek más kutatások is. Egy 2006-os kutatása 12 (4*3) módját kategorizálta az innovációnak.

Az előadás után, az Index-en megjelent egy interjú Clayton Christensen-nel  (Interjú itt olvasható), amelyben az innovációt 3 kategóriára osztja.

Mind a három kutatás között lehet átjárást találni, de érdemes mindegyiket megfontolni, ötletet meríteni.

Külső vagy Belső

Ha elfogadjuk, hogy szükséges az innováció, a digitális átállás, akkor felmerül a kérdés, hogy külső, vagy belső erőforrással oldjuk meg. A MITSloan Review 2013 tavaszi publikációja a következő adatokat tartalmazta:

• 80%-a a válasz adóknak gondolta,hogy lehet külsős szervezet az K+F területén
• 63%-a mondta, hogy már van a kutatási struktúrában külső szervezet
• 37%-a mondta, hogy jelenlegi K+F egy helyen található központi funkció

Fenti adatok bátorítanak arra fel, hogy egy közös munkát javasoljak, ahol a K-ép Stúdió és kollektívája, mint külső katalizátor tud részt venni a munkában, tudja a létesítménygazdálkodási csapatokat innovációra serkenteni, közös kutatásokat létrehozni.

Hazai innovációs környezet

A közös innovációt ebben a hazai környezetben kell megvalósítanunk, ezért gyorsan szedjük össze a fontosabb jellemzőket. Segíti az innovációt

• A LEO munkacsoportok létrejötte és hamarosan megjelenő eredményei
• A HUFMA kutatás, amely összeszedi a jogszabályi környezetet
• Az EU-s innovációs projektek – klaszter, amelyek létrejöttek az elmúlt években
• A létesítménygazdálkodás EN szabványai, főleg az utolsó 2-3 kiadás

Lehet előnye és hátránya azoknak  a törvényi kötelezettségeknek, amelyeknek meg kell felelni. Így lehet nyűgként is felfognia a szervizkönyv készítés kényszerét, de lehet úgy is hozzáállni, hogy jó apropó a digitális folyamat átállásra.

Nem segíti az innovációt, hogy

• Nincs kutató szervezet FM területén hazánkban
• EU egyik legkisebb K+F ráfordítása történik Magyarországon
• Nincs oktatói bázis, amelyre tudnánk az innovációt alapozni

Mit tehetünk

Az innováció természetesen nemcsak digitális átállás keretein belül képzelhető el, hiszen egy új innovatív takarítógép, vagy új szerszám is lehet innováció, de ezeket elsősorban beszerezzük. A változást az kell, hogy motiválja, hogy egyre több lesz az a megrendelő, aki már nem papírt szorongat, hanem mobil telefonján intéz el mindent.  Erre reagálni kell, régi módon egyre kevésbé lesz versenyképes egy szolgáltató cég, a megrendelő oldalán pedig nem lesz vállalat kompatibilis az ingatlan divízió.

Ezért a K-ép Stúdió egy olyan innováció projekt hirdet meg, amelyben a cégek, divíziók versenyképességét kívánja növelni. Ez történhet két oldalú szerződésekkel, vagy egy FM innováció klaszter meghirdetésével. Mielőtt belevágunk a projektbe olyan kérdésekre keressük most választ, mint :

• Mik a legfontosabb területek, ahol érdemes elindulni (fenti 9 közül)?
• Milyen mértékben hajlandók a cégek a közösbe bevinni tudást, munkát?
• Az első kérdés alapján kijelölt területekről milyen eredményt várnak?
• Milyen finanszírozással akarjuk megoldani, milyen pályázatok léteznek?
• A kapott eredményeket, hogy tudják kamatoztatni a partnerek, hogy tudják a meglevő vállalati kultúrába azokat beépíteni?

Ehhez egy több oldalú kommunikációt indítunk, amelynek első lépcsője volt az üzleti reggeli, és folytatódik személyes beszélgetésekkel és jelen blogbejegyzéssel, ahova várjuk a kommenteket.

Előadás Prezi linkje: http://prezi.com/