A cég megszületése előtt

A K-ép Stúdió történetét a Multicad Stúdióval kell kezdeni, amely első magyarországi magán tervezőprogram forgalmazó cégként alakult 1989-ben és számos tervezőprogramot hozott be Magyarországra. Az akkori nehéz piaci körülmények között először átalakult és a Kontrax holding (a kor ismert vállalkozása) keretei között Kontax MultiCAD Stúdióként működött, majd 1993-ban az alapítók közös akarataként 2 új cég jött létre, a PannonCAD, amely szintén még működik és a K-ép Stúdió, amely elsősorban az építőipari tervezőprogramok eladására jött létre. A stáb vezetője Nagy Tamás, a gárda magját Benjamin Gábor, Gémes Pál, Papp Ernő és Rádai Miklós, illetve szerző Kuczogi László alkották. A K-ép Stúdió első terméke a DataCAD is ebből a forrásból jött hiszen az akkor már ismert Cadkey testvér terméke volt.

1993 – Alapítás

Az alapítás éve még részben párhuzamos működéséről szólt a MultiCAD Stúdió és a K-ép Stúdió között, de az ősz során már a PannonCAD-del közösen új telephelyen kezdtük el önálló működésünket. Az első ügyfelek elsősorban a DataCAD forgalmazásából jöttek és lehetővé tették ha szerény körülmények között is, de pozitívan zárjuk az első évet.

1994 – Valami, ami később fontos lesz

1994-ben Egy újabb termékkel bővült a portfólió, Speedikon nevezetű német építészeti tervező rendszer próbáltuk Magyarországon értékesíteni. Sajnos a termék túl jó volt, hiszen már akkor alkalmas volt 3D-s objektum orientált modell készítésére, úgy hogy 2D-s rajzok szinte automatikusan jöttek létre. Messze megelőzték korukat és Németországban jelentős sikereket értek el , de a magyarországi fizetőképes kereslethez nem volt igazából megfelelő.
A cég életében későbbiekben nagyon fontos létesítmény gazdálkodáshoz ez a termék nyitotta meg az utat, amikor megjelent az ún. AGOVIS modul, amely az első ismert CAFM rendszer volt hazánkban. Akkor azt se tudtuk hogy mit jelent CAFM , mit is értünk terület gazdálkodás alatt, de szoftver kikényszerítette hogy elkezdjünk ezzel a témával foglalkozni.

1995 – Együttműködés a KÉSZ-szel

1995-ben DataCAD forgalmazása szempontjából jelentős fordulat állt be, a KÉSZ Kft lett a termék disztribútora, amely az addigi hagyományos építőipari kivitelezői tevékenységét bővítette tervezéssel és technológiai háttérrel. Az új felállásban a KÉSZ elsősorban nagykereskedelmi tevékenységet látott el, a K-ép Stúdió pedig dealerként tartotta a kapcsolatot az ügyfelekkel. Schell Ferenc Úrral az együttműködés azóta is töretlen, az ő aktivitása is kellett hogy ezekben az években a DataCAD piacvezető termék legyen.

1996 – DataCAD piacvezető Magyarországon

A DataCAD forgalmazásában a 3. évben sikerült elérni jelentős áttörést, számos jelentős építésziroda dolgozott vele, így a Finta Stúdió is használta. Ma már nehéz elképzelni, de akkor egyértelmű piacvezető volt DataCAD, hiszen nagyon kedvező ár mellett alkalmas volt 3D-s modellezésre, műszaki rajzokat is lehetett készíteni vele, de talán a sikernek fontos eleme volt, hogy elkészült a magyar változat. Akkoriban nemzetközi viszonylatokban is dobogós rendszer volt, számos amerikai listában szerepelt az első 3 helyen.

1997 – Portfolió bővítés BoCAD-del

A portfólió bővítése egy konstans folyamat a Stúdió életében, hiszen a cég nem kívánt egy termék kvázi leányvállalataként működni, hanem egy olyan komplex termék portfóliót kíván felépíteni, amellyel a magyar mérnöktársadalom igényeinek többségét ki lehetett elégíteni. Ennek egyik állomása volt a BoCAD acélszerkezet tervező rendszer, amely egy nagyon magas szintű acélszerkezet modellezést és gyártmány tervezés tett lehetővé a Bochumi egyetem processzorainak és kollégáinak fejlesztésével. A felhasználók száma viszonylag korlátozott volt Magyarországon, de a ma ismert piacvezető megoldásokkal azonos eladásokat sikerült produkálni azokban az években.

1998 – Első CAFM projekt

A K-ép Stúdió életében a létesítménygazdálkodás meghatározó napjainkban. Ennek fontos kezdeti lépése volt az első CAFM projekt, amelyet a Creativ Engineering (később Unitis) céggel közösen valósítottuk meg az Onkológiai intézet számára. Itt a Speedikon rendszer segítségével dolgoztuk fel az akkori beruházást, tettük alkalmassá egy minimális informatikai támogatásra a későbbi üzemeltetést. Mai szemmel az még gyerekjáték volt de valahol el kellett indulni.

1999 – Legrégebbi bútordarab

Az alapítókon túl talán a legpermanensebb eleme a K-ép Stúdió történetének Kósa Ferenc, aki 1999 óta dolgozik a cégnél. Feri a 24 év alatt a cég arca lett, próbál válaszokat adni a kliensek problémáira. Ma már nem elsősorban a DataCAD jelenti számára a kihívást, hanem az InteriCAD lakberendező program.

2000 – És megjött a CADMATIC

Egy korábbi és egyben későbbi kollégám, Szokody Péter segítségével megtaláltuk a CADMATIC tervező rendszert. Egy olyan komplex ipari létesítmény tervező rendszert kerestünk, amely alkalmas nagyobb gyárak modellezésére, jelentősen növeli a tervezés hatékonyságát. Akkoriban a CADMATIC még főleg hajó tervezési projekteken volt használva, de néhány ipari referencia már akkoriban is létezett. Lehetett látni, hogy alkalmas lesz nagy létesítmények komplex, szabályalapú tervezésére. Talán nem túlzás azt állítani, hogy olasz kollégámmal jelentősen hozzájárultunk a CADMATIC ipari piacon való térhódításának, amely még ma is a top szoftverek közé emeli.

2001 – Kanyar az életünkben

Ekkor a K-ép Stúdió története elágazott, mert 2 magyar magánszeméllyel közösen megállapítottuk Facility Menedzser Tanácsadó Kft-t. 20 év távlatából, ez alapja lehet a stúdió egyik legfontosabb üzletágának, de egyben jelentősen veszélyeztette a Stúdió történetét. Utólagosan mégis egy fontos építőkockája lett a cégnek, ettől a pillanattól kezdve lett a kereskedő cégből egy univerzális tanácsadó.

2002 – ArchiFM-s kapcsolat

Már a Facility Menedzsment Kft. idején elkezdődött egy együttműködés, akkor még a Graphisoft által fejlesztett ArchiFM csapattal, amely mai napig része az üzleti tevékenységünknek. Akkoriban több projektet valósítottuk meg közösen, talán legjelentősebb volt a Trigránit számára szállított rendszer, de kiemelhető még a HM EI részére telepített megoldás is. Ebben az időben ismertem meg Décsi Gábor kollégámat, akivel azóta is próbáljuk a létesítménygazdálkodási szakmát fejleszteni.