Nézzük a jó oldaláról a BIM bevezetést
Munkám során gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy mennyivel fog többe kerülni a beruházás, ha BIM-et (Building Information Modelling) használunk. Azért, mert a tervező többet kér a modellért, a kivitelező emiatt emelte az árát, vagy az üzemeltető új költségtételt kért a havi elszámolásban? Minden pénzügyi igazgató és tulajdonos jogosan kérdezi meg, miért áldozzanak valamire, amitől csak nehezebb lesz a dolguk, nőnek a költségek. Ilyenkor jelzem, fordítva ülnek a lovon, a BIM-et azért kell megvalósítani, hogy hatékonyabbá váljon annak információ menedzsmentje és ezáltal csökkenjenek a költségek, javuljon a minőség.
A napokban megjelent az állami beruházásokról szóló törvény BIM használatát előíró 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelete, amely az állam által finanszírozott projektek során előírja a BIM használatát a teljes életciklus alatt. Ez nemcsak a közfinanszírozott projekteken dolgozó cégek számára jelent kötelezettséget, hanem az egész építőipar számára irányt mutat, és minden szereplőnek válaszolnia kell a kihívásokra.
Manapság számos vezető küzd azzal a problémával, hogyan kezdje el a BIM bevezetését, milyen döntéseket és beruházásokat kell megtennie. Azonban mielőtt ezeket a lépéseket megtenné, fontos, hogy megfelelő szemlélettel közelítse meg a feladatot. A cél az legyen, hogy cége és projektjei információmenedzsmentje hatékonyabbá váljon, felhasználva a BIM platform nyújtotta lehetőségeket.
Hogyan jutunk el a Building Information Modellingből a Building Information Managementig?
A BIM technológia kezdetben a 3D-s modellezésre épült, de fokozatosan bővült ki olyan funkciókkal, amelyek az információ menedzsmentjét is magukban foglalják. Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy 3D-s terv készül, hanem minden kapcsolódó műszaki, geometriai, anyag- és költséginformációt egy integrált adatbázisban tárolnak.
A BIM először a tervezők körében terjedt el, mivel a digitális 3D modellezés révén részletesebb és pontosabb terveket készíthettek. A BIM lehetővé tette, hogy az egyes szakágak (építészet, gépészet, elektromos tervezés) munkái összefüggésben legyenek, és együttesen építsenek fel egy átfogó modellt. Ez jelentősen csökkentette a tervezési hibák és az ütközések (pl. gépészeti rendszerek és tartószerkezetek) lehetőségét, és átláthatóbbá tette az építési folyamatot.
A következő szakaszban a kivitelezők is kezdték használni a BIM-et, hiszen a pontosabb tervek révén könnyebben előre láthatták a kivitelezési folyamat lépéseit, és a modellezés segített a költségek és a szükséges anyagmennyiség pontosabb meghatározásában. A BIM lehetővé tette az ütemezések és az építési szimulációk készítését is, amelyek alapján előre kiszámíthatóbbá váltak a munkafolyamatok, ezzel csökkentve a kivitelezés során felmerülő problémákat.
Végül az üzemeltetők is csatlakoztak a BIM használatához, hiszen a digitális modell nemcsak az építési fázisra korlátozódik, hanem az épület teljes életciklusára. Az üzemeltetők hozzáférhetnek az épület teljes tervdokumentációjához, karbantartási adataihoz és más fontos információkhoz, így egyszerűsödik az épületfenntartás és a jövőbeli átalakítások tervezése.
Így vált a modell egy központi információforrássá, amely lehetővé teszi az adatokat használók (tervezők, kivitelezők, üzemeltetők) számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban kommunikáljanak és döntéseket hozzanak. A Building Information Management magában foglalja az információ folyamatos frissítését, a változások nyomon követését és a különböző szakaszokhoz igazodó elemzéseket, amely hozzájárul a projekt időben és költségkereten belüli megvalósításához.
Ebben változásban különösen fontos lépés az ISO EN 19650 szabvány megjelenése, amely az építőipar számára egységes keretet biztosít a BIM alapú információkezeléshez, ami számos előnnyel jár:
- Jobb információmenedzsment: Strukturált adatok és kevesebb hiba.
- Hatékonyabb együttműködés: Szabályozott folyamatok által javítja a résztvevők közötti kommunikációt.
- Költség- és kockázatcsökkentés: Kevesebb felesleges költség és újratervezés.
- Minőségjavulás: Pontosabb, ellenőrzött információkkal jobb építési minőség érhető el.
- Nemzetközi versenyképesség: Megkönnyíti a globális piacra lépést.
- Életciklus-kezelés: Az épületek teljes életciklusát lefedi.
A szabvány, ha valaki elolvassa (nem egyszerű), már kifejezetten nem egy 3D-s modell okosításáról szól, hanem információ menedzsmentről, milyen adatot kezelek, kik kezelik azt az adatot, ki férhet hozzá, mikor és hogyan cserélek információt, stb.
Teljes cikk a Magyar Építéstechnika 6-9 számában, illetve folytatásban a jelen oldalon.